• Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

A Fertődi Kutatóállomás története az alapításától napjainkig

E-mail Nyomtatás


Kovátsits Károly


Kovátsits Károly Gábor (1876-1929) akadémikus, hercegi tiszttartó 1910-ben kezdeményezte nemesítő telep létrehozását, Galántai herceg Esterházy IV. Miklós Pál (1869–1920) családi hitbizományának eszterházai birtokán. A szervezési munkában Grábner Emil (1878-1955) az 'Országos Magyar Királyi Növénynemesítő Intézet' kísérletügyi főigazgatója is közreműködöttAz 'Eszterházai Mezőgazdasági Növénynemesítő Telep' kezdetben csak a hercegi gazdaság igényeit elégítette ki, a Günther Imre irányításával előállított  eszterházai fajtákkal (E11-es, E18-as búza, takarmányárpa). 1930-tól 1945-ig Udvaros (Dworok) Károly (1899-1969) hercegi tiszttartó vezette a kísérleti telepet. Korszerű módszereivel nemesítette azokat a fajtákat, amelyeket már országosan is termesztettek. Tevékenysége rendkívül széleskörű volt. Kiváló búza, árpa, repce, olajlen, kender, takarmányrépa, lucerna, mák és kukorica fajtákat fejlesztett ki, ezek közül többet még az 1950-es években is termesztettek. 1946-ban a kormányzat, Udvaros Károly irányításával – aki, ekkor már a 'Földművelésügyi Minisztériumban' a tudományos intézetekkel foglalkozott'Állami Növénynemesítő Telepet' alapított, az 1945-ben elkobzott 'Eszterházai Mezőgazdasági Növénynemesítő Telep' anyagának megóvására és köztermesztésbe adására. 1948-tól - a földek államosítása és a jogi helyzet tisztázása után indult újra a kutatómunka, ekkortól a telep vezetését és a 'Eszterházai Állami Gazdaság' üzemvezetői teendőit is Beke Ferenc (1914-1988) látta el. Beke nemesített búzát, árpát, őszi káposztarepcét, kölest (Fertődi 2), vörösherét. Az ellenállóbb, jobb szalmájú  Fertődi 293 nevű búza nemesítéséért 1959-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.

 


id. Porpáczy Aladár


Beke Ferenc


1931-ben került Eszterházára a várkertészet vezetőjének id. Porpáczy Aladár (1903-1965) - későbbi Kossuth-díjas (1952) akadémiai levelező tag (1954) -, ő indította el a 'Herceg Esterházy Várkertészete'-ben a gyümölcsnemesítést. Id. Porpáczy körte, szamóca, dió, málna és szeder keresztezéseket végzett. Első eredményei az 1937-ben előállított ’Eszterházai korai’, ’Eszterházai export’ és ’Eszterházai óriás’ szamócafajták. Kiváló szervezőként 1946-ban  létrehozta a 'Eszterházai Kertészeti Szakmunkásképző Intézetet', majd néhány év múlva ebből a 'Fertődi Kertészeti Szakközépiskolát', és annak a 'Kísérleti Telepén' folytatta a korábban megkezdett gyümölcsnemesítői munkáját.

1950-ben a 'Földművelésügyi Minisztérium' és a 'Tudományos Központegyesítette a mezőgazdasági és kertészeti kutató telepeket, valamint a 'Eszterházai Állami Gazdaságot' id. Porpáczy Aladár irányítása alatt. Az újonnan létrejött vállalatot az egyidejűleg alapított budatétényi központú 'Kertészeti Kutató Intézet' szervezetébe kapcsolták be 'Állami Kísérleti Telep Eszterházanéven. Ugyanakkor az eszterházi telephez csatolták a 'Balatonakali Kísérleti Telepet'. Az Állomás Mezőgazdasági Osztályán Beke Ferenc irányításával folytatták a megkezdett munkát, míg a kertészeti osztályon belül - a gyümölcsnemesítési mellettzöldségtermesztési és -nemesítési csoport jött létre Kiss Ferenc irányításával.

A biológiai laboratórium alapját Faragó Mihály (1920-2007) rakta le az 1950-es évek elején. Faragó e mellett a tudomány számos területén tevékenykedett, ezek közül a jelentősebbek a kémiai analízis módszertanára és a mikrofotografálás fejlesztésére irányultak.

Az 1950-es években a kutatómunkát hátráltatta az állami utasításra megkezdett délszaki növények (citrom, narancs, batátahonosítói munkája. 1951-ben a 'Nagycenki Növénynemesítő Telepet' Fertődre helyezték, ezzel tovább szélesedett a mezőgazdasági osztály feladatköre. 1953 és 1955 között a kutatás és a fejlesztés irányában végrehajtott változtatások során a szerteágazó témák súlypontozására, és ésszerű szűkítésére került sor. Törölték a mediterrán növények honosítási feladatait, ugyanakkor kiemelt témaként határozták meg a bogyósgyümölcsűek nemesítését.

1955-ben a 'Fertődi Kutató Állomás' önnálósult 'Fertődi Kutató Intézet' néven, id. Porpáczy Aladár vezetésével.


Faragó Mihály


Simon István

1956-57 jelentős változást hozott az Intézet életében, mivel az idősebb munkatársak egy része eltávozott az intézményből. A nagyarányú fiatalítás együtt járt a kutatómunka átszervezésével. A bogyósgyümölcsűek kutatását az új munkatársak vették át, Kollányi (Kollárovits) László (1934-2006) a málna és a szeder, Szilágyi Kálmán (1929-2016) a szamóca, Zatykó József (1932- ) a ribiszke témafelelőse lettGaray András (1926-2005) és Sági Ferenc (1927-2006) növényélettani, Simon István citológiai laboratóriumot szervezett. 1957-ben a gyakorlati célokat szolgáló nemesítési és adaptálási munka mellett megalakult az élettani kutatórészleg, Garay András - későbbi akadémikus (1973) - irányításával, amely főleg szaporodás- és növekedés élettannal, és annak biokémiai kutatásaival (auxinok), valamint az élet alkotórészeinek asszimetriai vizsgálatával ért el hazai és külföldi elismerést. Garay 1968-ban Szegedre került.

 

 

 


Garay András


Sági Ferenc

A laboratórium vezetését, ekkor Sági Ferenc vette át és 1973-ig irányította. Sági kemotaxonómiával, az auxinoxidáz-munkacsoport tagjaként az indolecetsav anyagcseréjével, enzimatikus bontásával, a gyümölcsök sav-, cukor-, antocianin- és flavonoid komponenseinek papírkromatográfiás elemzésével foglalkozott.

Sedlmayer Kurt a 'Sopronhorpácsi Kísérleti Gazdaság' igazgatója 1956-ban az ország elhagyására kényszerült, ezután 1958-ban a 'Fertődi Kutató Intézet' és a 'Sopronhorpácsi Kísérleti Gazdaság' közös intézetté alakult, és így működött 1966-ig. Ebben az időszakban az Intézet Mezőgazdasági Osztálya aktívan részt vett a modern üzemi termesztéstechnológiák kialakításához szükséges új fajták nemesítésében, honosításában. 1966-ban Porpáczy Aladár korai halála után szétvált a fertődi és a sopronhorpácsi részleg. A 'Fertődi Kutató Intézet' irányítását ismét Beke Ferenc vette át.

 

 


Zatykó József

1968-ban Zatykó József a növényélettani laboratóriumban folytatta kutatói munkáját (1973-2003 között, mint laborvezető),  ahol a bogyósgyümölcsűek mikroszaporítási- és vírusmentesítési technológiájának kidolgozásával, szaporodás-, stressz- és növekedés-élettannal  foglalkozott. A ribiszke fajtakutatását az akkor az Intézethez került ifj. Porpáczy Aladárnak (1938- ) adta át.

1970-ben a 'Fertődi Kutató Intézetet' önállóságát megszüntették, 'Fertődi Kertészeti Kutató Állomás' néven a budatétényi központú 'Kertészeti Kutató Intézet'-hez csatolták, fő feladatkörét a bogyós- és a különleges gyümölcsűek, valamint a zöldségnövények  kutatására (nemesítés, tárolás, feldolgozás, termesztés-technológia, szaporítás-technológia, kórtan,  növényélettan) korlátozták. A fő profil mellett folytathatták az 1930-as években megkezdett dió, csersznye, körte és alma kutatásokat is Fertődön. A Mezőgazdasági Osztályt (repce, búza, vöröshere, tavaszi árpa nemesítést) Fertődről Táplánszentkeresztre, a 'Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet Állomására' helyezték. A Mezőgazdasági Osztály megszűnésével Beke Ferenc távozott Fertődről, átvette a táplánszentkereszti telep vezetését.

 

 


Szilágyi Kálmán


Porpáczy Aladár

1970-73 között Merényi Károlyt, majd 1974-86 között Szilágyi Kálmánt bízták meg az Állomás vezetésével. Az újabb átszervezések és profiltisztítások során a zöldségtermesztési részleget 1978-ban a 'Zöldségtermesztési Kutató Intézet'-be integrálták, a törzses gyümölcsűekhez kapcsolódó feladatokat a 'Budatétényi Kertészeti Kutató Állomás'  vette át. Lényegében ekkor alakult ki az intézmény jelenlegi profilja, amely a bogyósgyümölcsűek és a különleges gyümölcsűek kutatására  korlátozódik.

1983-ban a központi intézményt (KKI) fejlesztő vállalattá alakították 'Gyümölcs és Dísznövény Kutató- Fejlesztő Vállalat' (GYDKFV) néven. Az átszervezés után folyamatosan, és jelentősen csökkent az állami támogatás. A vállalat és állomásai egyre nagyobb mértékben - a kutatás rovására- vállalkozási tevékenységre kényszerültek.

 

 


Kollányi László


Az 1987-88 közötti időszakban a Fertődi Állomás igazgatói teendőit ifj. Porpáczy Aladár látta el, majd miután Porpáczy az intézet főigazgatója lett 1989-ben, Kollányi László vette át a kutató intézet irányítását. Kollányi az igazgatás mellett tovább folytatta sikeres kutatói munkáját. Kiemelten foglalkozott a Rubusok fajhibridizációjával és rezisztencia nemesítésével. Ezekből a nemesítői programokból születettek a Fertődi Vénusz, a Fertődi kármin és a Fertődi zenit málnafajták.

Az 1989-90. évi rendszerváltozás tovább nehezítette az Intézmény tevékenységét. 1994-ben a vállalat részvénytársasággá alakult 'Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató- Fejlesztő Rt.' (GYDKF Rt.) névvel és átkerült az 'Földművelésügyi Minisztériumtól' az 'Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt'-hez. A működőképesség tovább romlott. A kutatói feladatokat és a létszámot is a lehetőségekhez igazodva le kellett építeni.

A 'Fertődi Állomás' életében jelentős változást hozott 1997, amikor megszűnt a 'GYDKF Rt.', az állomások - így a 'Fertődi Állomás' is - önálló korlátolt felelősségű társaságokká  alakultak. A 'Fertődi Gyümölcstermesztési Kutató- Fejlesztő Kft.' néven önállósult intézmény, 1997-es  közhasznú társasággá alakítása, további előrelépést jelentett. Az átalakult kutató vállalatok ismét a 'Földművelésügyi Minisztérium' felügyeletébe kerültek. A közhasznú feladatok meghatározása és az ehhez rendelt támogatás hozzájárult a kutatómunka feltételeinek biztosításához és annak szinvonalas ellátásához. A kor új kihívásai szükségessé, az állami támogatás növekedése lehetővé tette a kutatói létszám bővítését. Ezekben az években a sikeres munkát végző, idősebb, tapasztalt kutatók -Kollányi, ifj. Porpáczy, Szilágyi, Zatykó- segítségével, a fiatal kutatók kezdték meg a kutató munkát.

2000-ben a nyugdíjba vonuló Kollányi Lászlótól, Dénes Ferenc vette át az Intézet igazgatását. A 2002-es kormányváltás követően, - a folyamatos pénzügyi elvonások miatt, - ismét egyre nehezebb helyzetbe került az Intézet. 2007-ben a 'Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium' (FVM) - kormánydöntést követően - felmondta a gyümölcskutató intézetettel fennálló keretszerződését, majd - még abban az évben - az FVM felügyeletéből áthelyezte az Intézetet a 'Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.' agrár portfóliójába.

2009-ben jogszabályi háttérváltozás miatt, az Intézet közhasznú társaságból nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakult 'Fertődi Gyümölcstermesztési Kutató- Fejlesztő Nonprofit Kft.' névvel.

2013. szeptember 1-től az Intézetet a Vidékfejlesztési Minisztérium újra a felügyelete alá vette. Ideiglenesen a tulajdonosi jogok gyakorlójává a Gödöllői Biotechnológiai Központot jelölte ki. Ezzel egy időben megindult egy strukturált országos kutatói hálózat kialakítása.

2014. január elsejével az intézet beintegrálódott az újonnan költségvetési szervként létrejött Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központba (NAIK), NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Fertődi Kutatóállomás néven.

 

 

   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
Aktuális oldal: Az intézet A fertődi kutatóról A múlt Az intézet története